Kertfaluvárostáj címmel három iskola, a nagykanizsai Zsigmondy – Széchenyi Szakképző Iskola, a Vabababa Művészeti Iskola, és a borsfai Fekete István Általános Iskola együttműködésével, környezettudatosságra ösztönző programsorozatot indult a Vabababa koordinálásával, az Oktatásért Alapítvány támogatásával. A projekt középpontjában a tájépítészet és a Vabababa kert áll, helyszíne Homokkomárom község. A programsorozat tervezett témái a következők:

NYITÁNY

Drámafoglalkozás a Káva Kulturális Műhely tanáraival

A színházi nevelés – theatre in education – egyedülálló művészetpedagógiai módszer. Ez a színházmûvészet és a reformpedagógia legjavát ötvöző műfaj olyan életre szóló élményben részesíti a fiatalokat, amely az ôket körülvevô világ megértésére és az ahhoz való viszonyuk kialakítására sarkallja ôket. A cél az, hogy a nézô-résztvevő belehelyezkedjen a felkínált helyzetbe és meghatározza ahhoz fűződő viszonyát! A módszer ily módon nagyban hozzájárul a társadalmi felelősség minél szélesebb körű tudatosulásához. A műfaj alaptézise, hogy a gyerekek önálló tapasztalatokkal és véleménnyel rendelkezô autonóm személyiségek, akiknek lehetôséget kell teremteni, hogy biztonságos környezetben tegyék próbára és alakítsák értékrendjüket, hogy egészséges, szociálisan gondolkodó tagjai lehessenek társadalmunknak.

FINÁLÉ – EGY TELJES NAP

A projektet összegző kiállítás, színház és koncert

Koncert

Tájak (A FFZAMI mûvészeti iskola pályázatára érkezett, zenekari és elektroakusztikus művek bemutatása) A nagykanizsai Farkas Ferenc Zene- és Aranymetszés Mûvészeti Iskola áprilisban zajló Kreatív Fesztiválja pályázatot ír ki diák zeneszerzôk számára Tájak címmel. Erre a pályázatra érkezett zenekari és elektroakusztikus művek bemutatása a szabadban.

Kiállítás

A projekt során született képzômûvészeti alkotások, fotók, kollázsok, montázsok, filmek bemutatása, a homokkomáromi, felújítás alatt lévô, mûemlékvédett alkotóház tereiben és kertjében.

Színház a kertben

hamlet.ws – a Krétakör elôadása

A közelmúlt egyik legnagyobb hatású színházi kezdeményezése és szellemi teljesítménye, „Iskolai színház, iskolaszínház, színháziskola. Iskolásoknak és örök tanulni vágyóknak való.„

William Shakespeare Hamletje Nádasdy Ádám által készített fordításának, illetve William Blake, Georg Büchner, Eminem, Allen Ginsberg, Johann Wolfgang Goethe, József Attila és Pilinszky János szövegeinek felhasználásá val. Az elôadásban elhangzó bibliai idézet a Bírák könyvébôl való.

The time is out of joint. = Az idô kificamodott.

A felnôtté válás története. Kiegyensúlyozott, gazdag család. Apa erôskezû, anya szép, a fiú okos és egészséges. Apa meghal, anya újraházasodik, a fiú nem térhet vissza az iskolába. Hamlet konzervatív fiatal, hisz a család egységében, a szó igazságában, a barátságban, a szerelemben és Istenben. Nem ismeri a veszteség érzését, a keserûséget, a reménytelenséget, s ezzel együtt az önállósággal járó felelôsséget sem. A felnôtté válás pillanata az, amikor ráébredünk kiszolgáltatottságunkra, gyengeségünkre, tragikus magányunkra. Amikor szembenézünk a világgal, és kétségbeesve tapasztaljuk, hogy az ifjúsági regényekbôl magunkba szívott átlátható szabályrendszerek egyszerûen alkalmazhatatlanok a felnôttek társadalmi viszonyaira, megroppan bennünk valami. Az emberek szánalmasan kicsinyesnek, gyávának és hazugnak tınnek. Ennek elfogadását hívjuk szocializációnak, az ezzel való szembeszegülést pedig antiszociális viselkedésnek, anarchiának, avagy infantilizmusnak. Képzelhetünk-e más sorsot e fiú számára? Nem. Mert ez a kérdés eleve értelmetlen. Akkor mi a tanulság? Az, hogy nincs tanulság. Life is hard.

Szereplôk: Gyabronka József – Nagy Zsolt – Rába Roland

Zene: Rubik Ernô Zoltán Dramaturg: Veress Anna Rendezôasszisztens: Tóth Péter Munkatársak: Ari-Nagy Barbara, Pirityi Emese, Varga Kriszta, Frenák Pál Produkciós vezetô: Gáspár Máté Rendezô: Schilling Árpád

Az elôadást feldolgozó beszélgetés követi.

MIÉRT ÉPPEN A KERT?

„A kert kialakítása és fenntartása küzdelmes folyamat. Vagy a vad vegetációból vagy a pusztaságból kell kialakítani és minden egyes pontja képes újra elvadulni. A kertképzô fáradozás ugyanakkor olyan tapasztalatokkal és felismerésekkel is jár, melyekre másutt nem nyílik mód. Az évszakok változása és az évek múlása az idô más-más metszetét mutatja meg a kertben. A növekedés fázisai, a rügyek és a bimbók napról napra követhetô fakadása, az évrôl-évre bontakozó majd lehulló lombok, az ágak növekedése és a törzsek évtizedeken át tartó vastagodása nem pusztán megjeleníti, hanem tapinthatóvá teszi a múló idô különbözô szakaszait, rövidebb-hosszabb ritmusait, természetes tagoltságát: az idô rendjét.

Az évszakok és az idôjárás üteméhez igazodó teendôk minden másnál intenzívebb kapcsolatot alakítanak ki a természet folyamataival. Az így végzett munka test és lélek terápiája. A fáradozás során átélhetôbbé válik a test földhöz tartozása, és ennek köszönhetôen elmélyültebbé válhat a megpihenés nyugalma is. A kertmûvelés mûvészete megmunkálás és szemlélôdés, kultiválás és kontemplálás kettôsségében és kiegyensúlyozottságában áll. A kertész mondhatni elsô és legavatottabb szemlélôje kertjének, miként a mûvész az ô mûvének.

E kettôs, komplementer megközelítés hiányában a kert egyfelôl szorgoskodó díszítgetés vagy termelés, másfelôl széplelkû merengés vagy funkcionalista “rekreáció” tárgya csupán.

Egy hászid történetben a szabbatot ünneplô, kertjében sétáló ember egyik gyümölcsfáját szemlélvén arra a gondolatra jut, hogy a következô napon meg kell metszenie. A fa azonban másnapra kiszárad. Az elbeszélés a szombat megszenteltségérôl és a ténykedéstôl tartózkodó kontempláció kibillenésérôl szól. Arról a pontról, ahol a szemlélôdés célelvû mérlegeléssé, racionális tervezéssé, gyakorlati teendôk kiindulópontjává válik. E helyzet elkerülésének szándéka feltehetôen közrejátszhatott a kolostori munkamegosztás kialakulásában, melynek során a szemlélôdés (és a szellemi munka) különvált a kertmûveléstôl (és a fizikai munkától), és végzése is másokra hárult át.” (Tillman J. A.)

A RÉSZLETES PROGRAMTERV, TÉMAKÖRÖNKÉNT:

KERTELÉSek

környezettudatosság kertépítéssel

1. A kert a kultúrtörténetben

2. Vabababa Kert (Egy kert, melyben a jövô növekszik) Egy konceptualista kertterv gondolati, környezeti, tájépítészeti háttere

3. Településfejlesztési stratégiák – Zöldfelület = Falufejlesztés/városfejlesztés? – Környezetformálás kertépítéssel

4. Ehetô kertek

Fritz Haeg tájépítész Edible Estates Ehetô Birtokok – projektje nyomán haszonnövénykertek létrehozása (A projekt „támadás a gyep ellen, és minden ellen, aminek az napjainkra szimbólumává vált. Miért kell annyi földet áldoznunk valamire, aminek ennyire kevés funkciója van, viszont sok értékeserô forrást emészt fel és sokórányi gondozást igényel, miközben még a levegônket és vizeinket mérgezi?„)

TÁJFORMÁLÁS – Vigyázat: Ember!

Tájépítészet és környezeti kérdések

„A táj nem más, mint a természet és a társadalom kölcsönhatásainak ellentmondásos, ezért dialektikus egysége. A táj egyrészt a társadalom anyagi életfeltétele, másrészt magas rendû vizuális-esztétikai kvalitások hordozója. Ezért egyben az ember és természet kölcsönhatásainak tárgyiasult – az ember alakította anyagi világban manifesztáló dott – története. A természet és társadalom olyan ellentétpár, mely kölcsönösen áthatja egymást, és megbonthatat- lan egységet képez. Azaz a táj a társadalmi igényeknek megfelelôen bioszférából nooszférává alakított, emberiesített természet, emberi környezet.” (Môcsényi Mihály)

Irányok a tájépítészetben

- Konceptuális tájépítészet

- Ökológiai tájépítészet

BUNGI

környezet és képzômûvészetek

1. Bungi (Épített környezet – Építmények a kertben)

Szakrális és profán, motívumok, minták, néprajzi elemek, tárgykultúra, kert és kerítés

2. Az édenkerttôl a kiskertig, oda-vissza (A kert, mint archetípus – Háziasított tájak)

3. Táj és kert a képzômûvészetben

4. Emberi jelek és nyomok a környezetben

Land art – képzômûvészeti alkotások és építmények létrehozása a természetben talált elemekbôl

GYALOG GALOPP

A projekt bázishelyeinek és természeti környezetének bejárása, túrázás, a túrákat összekötve gps-es geocaching játékkal.

1. Turisták a szôlôhegyen – Egy hegypásztor feljegyzései

2. Városi tájak

A település is táj (urbánus, avagy települési táj), ahol történetesen az emberi beavatkozás és az épített elemek vannak túlsúlyban.

Jártál már ebben a városban? (Thúry György Múzeum) – Helytörténeti vizsgálódások

3. A város, mint táj (Városi tájak)

A város, a város elemeinek felfedezése tájépítészeti szempontból

4. Gyalogtúra Borsfa környékén

5. Gyalogtúra Nagykanizsáról Homokkomáromba

KENYÉR ÉS BOR

1. A kenyér útja – Magtól a kenyérig

(La Route du Pain Egyesület – Franciaország)

A La Route du Pain egy utazó pékség: animáció keretében kenyeret süt, lisztet ôröl, játékokon keresztül ismerteti meg a résztvevôkkel a különféle gabonákat, terméseket, amelyekbôl kenyér készíthetô.

A program tartalma (két animátorral, egy teljes napra):

- Alapeszközök (biológiai kenyérliszt, különbözô magvak : szezámmag, napraforgó …stb)

- Utazó pékség eszközei

- A pedagógiai eszközök (« sudoku du pain », a « kenyer útja » fából készült illusztrációs könyv, malmok, sziták, kártyajátékok…stb)

- Ismeretterjesztô játékok, fotók, multimédia a kenyér szerepérôl, hagyományáról a francia társadalomban.

Kenyérsütés a Vabababa kert kemencéjében helybéli, idôsebb asszonyokkal

I/2. A bor útja – Szôlô és Bor – A bor kultúrája (Tudatszûkítés és tudattágítás – Mámor és józanság)

A MEGÚJULÓ ENERGIÁK PARKJA

Energiák a tájban és a környezetben – modellek az iskolai energiaparkban, gyakorlati alkalmazásuk a kertben

Látogatás a ZsigmondyVSZI szakképzô iskola energiaparkjában

(szélgenerátor, elektromos töltôállomás (villanyrollerekhez), napkollektorral fûtött radiátor, napkollektorral mûködtetett kerti szökôkút, a megújuló energiákat bemutató forgótábla, a geotermikus energia felhasználásának kétféle lehetôségét demonstráló berendezés)

ZÖLDFILOZÓFIÁK

Az emberi agy kertjei – A kert a filozófiában

Beszélgetés, gondolkodás a kertben

Címkék: falu, Homokkomárom, Káva, kert, Krétakör, tájépítészet, város